Research Questions and Methodological Approaches in the Literature on the History of the German Minority in Hungary between 1945 and 1955


Abstrakt

In my study, I summarise the content issues, methodological approaches and the most important results of the historical literature dealing with the history of the German minority in Hungary during the decade after the Second World War. It can be said that the historical research on the expulsion of Germans from Hungary up to 1990, the change of regime, was characterised by a positivist, descriptive, event-centric approach. The questions of this research were basically organised by the outcome of Potsdam and how this related to Hungary. In connection with both the content and methodological issues, I will touch on – in my opinion – the missing aspects, the possibility of more complex research approaches.


Aschauer W., Zur Produktion und Reproduktion einer Nationalität. Die Ungarndeutschen, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1992.

Balogh S., A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945–1947, Kossuth Kiadó, Budapest 1982.

Balogh S., A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945–1947, Kossuth Kiadó, Budapest 1988.

Balogh S., Izsák L., Pártok és pártprogramok Magyarországon 1944–1948, Tankönyvkiadó (Textbook Publishing House), Budapest 1979.

Balogh S., Sipos L. (eds), A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848–1993, Napvilág Kiadó, Budapest 2002.

Beer M. (ed.), Das Heimatbuch. Geschichte, Methodik, Wirkung, V§R Unipress Verlag, Tübingen 2010.

Beer M., „Zwangsmigrationen in Südosteuropa während des Zweiten Weltkriegs und danach (1939–1950)”, Geschichte und Unterricht 2011, No. 3–4, pp. 144–158.

Beer M., Flucht und Vertreibung der Deutschen. Voraussetzungen, Verlauf, Folgen, C.H. Beck, München 2011.

Bellér B., A magyarországi németek rövid története, Magvető Kiadó, Budapest 1981.

Bellér B., A Volksbildungsvereintól a Volksbundig, Új mandátum Kiadó, Budapest 2002.

Benz W. (ed.), Die Vertreibung der Deutschen aus dem Osten. Ursachen, Ereignisse, Folgen, Fischer Verlag, Frankfurt am Main, first publisched Fischer Verlag, 1985, 2. edition: Fischer Taschenbuch Verlag, 1995.

Bognár T., “Kitelepítés Szulokból, a második világháború után”, in: J. Kanyar (ed.), Somogy Megye Múltjából 16, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 1985, pp. 559–564.

Bognár T., “A hazai németségre vonatkozó rendelkezések végrehajtása Szulokon 1945 és 1949 között”, in: J. Kanyar (ed.), Somogy Megye Múltjából 17, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 1986, pp. 409–418.

Bognár T., “Nemzethűségi vizsgálatok a Somogy megyei németek körében. 1945–1946”, in: J. Kanyar (ed.), Somogy Megye Múltjából 19, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 1988, pp. 309–28.

Bognár T., “A német lakosság elleni jogfosztó és korlátozó intézkedések Somogy megyében 1946–1949”, in: J. Kanyar (ed.), Somogy Megye Múltjából 20, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 1989, pp. 353–362.

Bognár T., “Adatok a Somogy megyei németlakta települések 1945–1950 közötti helyzetéhez”, in: F. Szili (ed.) Somogy Megye Múltjából 22, Somogy Megyei levéltár, 1991, pp. 221–238.

Bognar Z., Márkus B. (eds), “‘Itt volt a végállomás’: Halálos áldozatokkal járó német- és magyarellenes tevékenységek a Kárpát-medencében 1944–1949, Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Pécs 2015.

Borodziej W., Lemberg H. (eds), “Unsere Heimat ist uns ein fremdes Land geworden…”. Die Deutschen östlich von Oder und Neiße 1945–1950. Dokumente aus polnischen Archiven, 4 Vol., Verlag Herder-Institut, Marburg 2000–2004.

Brandes D,, Sunhdhausen H., Troebst S., Lexikon der Vertreibungen. Deportation, Zwangsausiedlung und ethnische Säuberung im Europa des 20. Jahrhundert, Böhlau Verlag, Wien–Köln–Weimar 2010.

Csatári D. (ed.), Nemzetiségi kérdés – nemzetiségi politika, Kossuth Kiadó, Budapest 1968.

Dobos B., “Nyitás vagy visszarendeződés? Az 1968-as párthatározat és következménye”, Kisebbségkutatás 2008. No. 3, pp. 385–405.

Erdmann G., Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban, Békés Megyei Levéltár, Gyula 1990.

Fehér I., A magyarországi németek kitelepítése 1945–1950, Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.

Fehér I., Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945–1990, Kossuth Kiadó, Budapest 1993, p. 157.

Fehér I., Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945–1990, Kossuth Kiadó, Budapest 1993, p. 17.

Föglein G., Nemzetiség vagy kisebbség?, Ister Kiadó, Budapest 2000.

Föglein G., Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása 1945–1985, Napvilág Kiadó, Budapest 2006.

Füzes M., “A rabszolgaszerzés”, in: G. Zielbauer (ed.), Magyarországi németek elhurcolása 1944/1945. A kollektív büntetés első állomása. Dokumentumkötet, Magyarországi Németek Szövetsége, Budapest 1990, pp. 85–109

Füzes M., Modern rabszolgaság. “Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban 1945–1949, Formatív Kft., Budapest 1990.

Füzes M., Valami Magyarországon maradt, Baranya Megyei Levéltár, Pécs 1999.

Gonda G., Kitaszítva. Kényszermigráció, nemzetiségpolitika és földreform németek által lakott Délés Nyugat-Dunántúli településeken 1944–1948, Pécsi Egyháztörténeti Intézet, Pécs 2014.

Käfer I. (ed.), Németek Magyarországon 1945–1975. Bibliográfia, Vol. 1–2, Állami Gorkij Könyvtár, Budapest 1983.

Kessler W., Ost- und südostdeutsche Heimatbücher und Ortsmonographien nach 1945. Eine, Bibliographie zur historischen Landeskunde der Vertreibungsgebiete. de Gruyter, München 1979.

Komanovics J., “A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére”, in: L. Mándoki (ed.), Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1969/1970, Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1970, pp. 183–193.

Komanovics J., “Hűséggel a hazához – a német lakosság náciellenes szervezkedése a II. világháború éveiben”. Baranyai Művelődés 1973, No. 4, pp. 115–119.

Komanovics J., “A hazai németek helyzetére vonatkozó rendelkezések a II. világháborút követő években 1945–1950”, Baranyai Művelődés 1976, No. 1, pp. 127–133;

Korom M., Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet 1944–1945, Akadémiai Kiadó, Budapest 1981.

Kossert A., Kalte Heimat. Die Geschichte der Deutschen Vertriebenen nach 1945 (PhD Dissertation), Siedler, München 2008.

Krisztián U., A potsdami határozatok legendái a történetírásban, in: Magyarok 1945-ben. (Szerk. Rainer M. János.), Országos Széchenyi Könyvtár–1956-os Intézet Alapítvány–Gondolat Kiadó, Budapest 2015, pp. 248–302.

Marchut R., Töréspontok. A Budapest környéki németség második világháborút követő felelősségre vonása és annak előzményei (1920–1948), MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont–Magyar Történelmi Társulat–Budaörsi Passió Egyesület. Budapest–Budaörs 2014, pp. 185–199.

Márkus B., “‘Malenkij robot’ Baranya vármegyében. Döntési folyamatok: hogyan választották ki a civil lakosok közül azokat, akiket a Szovjetunióban végzendő jóvátételi munkára mozgósítottak 1944/1945-ben?”, Múltunk 2014, No. 3, pp. 62–104.

Márkus B., “A magyarországi németek Szovjetunióba deportálása a ‘Sváb Törökországból’ az egodokumentumok tükrében”, in: P. Miklós (ed.), Mindennapok a Gulágon, Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, Hódmezővásárhely 2017, pp. 49–62.

Márkus B., “Csak egy csepp vér” A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról 1944–1945, Kronosz, Pécs 2020.

Mayer J., „Most menekültnek hívnak…”, Pécs 2001, PhD Dissertation.

Mayer J., “‘Ennek az idegen földnek kell hazánknak lennie…’ Az elűzött észak-bácskai németek beilleszkedési problémái Nyugat-Németországban”, Forrás, July 2015, pp. 18–43.

Paschka R.G. et al. (ed.), Nationale Frage und Vertreibung in der Tschechoslowakei und Ungarn 1938–1945, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1997.

Prosser-Schell M., “Az elűzött magyarországi németek megérkezésének és integrációjának néhány aspektusa Észak-Badenben és Délnyugat-Németországban 1945–1946 után”, Pro Minoritate, Summer 2016, pp. 5–18.

Schell C.: „…aber wenn man sich Deutsch bekennt darf man nicht mehr nachhause wenn es einmal soweit kommt/ …de ha az ember németnek vallja magát, akkor nem mehet majd haza, ha arra kerül sor”. Adatok egy Württembergbe kiűzött budaörsi család integrációjához magánleveleik tükrében”, Pro Minoritate, Summer 2016, pp. 19–46.

Schödl G. (Hrsg.), Deutsche Geschichte im Osten Europas. Land an der Donau, Siedler Verlag, Berlin 1995.

Schödl G. (Hrsg.), Ungarndeutsche und Ethnopolitik, Osiris–MTA Kisebbségkutató Műhely–Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest 2000.

Schödl G. (Hrsg.), Geschichte der Deutschen in Ungarn, Vol. 1: Vom Frühmittelalter bis 1860; Vol. 2: 1860–2006, Herder Institut, Marburg 2012

Schödl G. (Hrsg.), A magyarországi németek története, Vol. 1: A kora középkortól 1860-ig; Vol. 2: 1860–2006, Argumentum Kiadó, Budapest 2015.

Seewann G., “Das Ungarndeutschtum 1918–1988. and Ungarische und deutsche Minderheiten im”, in: E. Hösch and G. Seewann (eds), Aspekte ethnischer Identität, Oldenbourg Verlag, München 1991, pp. 299–323, 395–409.

Seewann G. (ed.), Minderheitenfragen in Südosteuropa, Südost-Institut–Oldenbourg Verlag, München 1992.

Seewann G., Dippold P. (eds), Bibliographisches Handbuch der ethnischen Gruppen, Vol. 1–2, R. Oldenbourg Verlag, München 1997.

Seewann G., Spannenberger N.(eds), Akten des Volksgerichtsprozess Franz A. Basch Volksgruppenführer der deutschen in Ungarn Budapest 1945–1946, Oldenbourg Verlag, München 1999.

Seewann G., “A magyar nemzetiségi politika mérlege az ’50-es évektől napjainkig”, in: idem, Ungarndeutsche und Ethnopolitik, Osiris-MTA Kisebbségkutató Műhely – Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, Budapest 2000, pp. 69–74.

Spannenberger N., A magyarországi Volksbund Berlin és Budapest között 1938–1944, Lucidus Kiadó, Budapest 2005.

Szesztay Á., Nemzetiségi kérdés a Kárpát-medencében 1956–1962. Az ötvenhatos forradalom hatása a kelet-közép-európai kisebbségpolitikára, MTA Kisebbségkutató Intézet-Gondolat Kiadói Kör, Budapest 2003.

Szita L., “A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938–1944”, in: L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás, Baranya Megyei Levéltár, Pécs 1981, pp. 441–55.

Takács Oroszné K., “Zwischen Mythos und Realität. Historische Kulminationspunkte in Heimatbüchern der ungarndeutschen Vertriebenen”, in: M. Fata (ed.), Migration im Gedächtnis: Auswanderung und Ansiedlung im 18. Jahrhundert in der Identitätsbildung der Donauschwaben, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2013, pp. 135–154.

Takács Oroszné K., “Heimat im Buch: Ungarndeutsche Heimatbücher als Antwort auf die Fragen der Migration”, in: T. Radek, A. Szilágyi-Kósa (ed.), Wandel durch Migration, Veszprém Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém 2016, pp. 205–219.

Tilkovszky L., SS-toborzás Magyarországon, Kossuth Kiadó, Budapest 1974.

Tilkovszky L., “Németország és a magyarországi német kisebbség 1921–1924”, Századok 1978, No. 1, pp. 3–48;

Tilkovszky L., Ez volt a Volksbund. A német népcsoport politika és Magyarország 1938–1945, Kossuth Kiadó, Budapest 1978.

Tilkovszky L., “Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására 1932–1933”, Századok 1979, No. 3, pp. 421–477.

Tilkovszky L., “A magyarországi német nemzetiségi kérdés a budapesti osztrák követség jelentéseinek tükrében 1918–1938”, in: I.T. Berend (ed.), A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, Akadémiai Kiadó, Budapest 1981, pp. 111–124.

Tilkovszky L., Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919–1989, Kossuth Kiadó, Budapest 1989.

Tilkovszky L,, Nemzetiség és magyarság. Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig, Ikva Kiadó, Budapest 1994.

Tilkovszky L., Német nemzetiség magyar hazafiság. Tanulmányok a magyarországi németség történeté-ből, Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs 1997.

Tilkovszky L., Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században, Csokonai Kiadó, Debrecen 1998.

Tóth Á., Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét 1993, pp. 21–51.

Tóth Á., Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét 1993.

Tóth Á., Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete, Gondolat Kiadó, Budapest 2008.

Tóth Á., “Mi híja még? A magyarországi németek kitelepítése a hazai történetírásban: tematikai fehérfoltok, módszertani hiányok”, in: A. Grósz (ed.), Jogfosztások Budaörsön 1944–1948, Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Budaörs 2010, pp. 17–30.

Vitári Z. (ed.), Volksbund és ifjúság. Dokumentumok a magyarországi német ifjúság történetéből 1925–1944, Kronosz Kiadó, Pécs 2015.

Vitári Z., A Hitlerjugend és Délkelet-Európa, Gondolat Kiadó, Budapest 2012.

Weidlein J., A magyarországi németség küzdelme fennmaradásáért. Dokumentáció 1930–1950. Suevia Pannonica, 1996.

Zielbauer G., Adatok és tények a magyarországi németség történetéből 1945–1949, Akadémiai Kiadó, Budapest 1989.

Zielbauer G., A magyarországi németség nehéz évtizede 1945–1955, Pannon Műhely Kft., Szombathely-Vép 1990.

Zielbauer G., Die Verschleppung ungarländischer Deutscher 1944/45. Erste Station der kollektiven Bestrafung, Magyarországi Németek Szövetsége, Budapest 1990.

Zinner T., A magyarországi németek kitelepítése, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest 2004.


Opublikowane : 2020-12-17


Tóth, Ágnes. (2020). Research Questions and Methodological Approaches in the Literature on the History of the German Minority in Hungary between 1945 and 1955. Rocznik Polsko-Niemiecki, (28), 35-46. https://doi.org/10.35757/RPN.2020.28.13

Ágnes Tóth  toth.agnes@tk.mta.hu
Centre for Social Sciences, Budapest  Węgry